Köblény rövid története
Köblény a Mecsek északi előterében, a dombok között elnyúló festői völgyben fekszik, története pedig az 1300-as évek elejéig vezethető vissza. Első említése egy 1325-ben kelt oklevélben szerepel (ekkor még „Kubli” néven), ám a leírások tanúsága alapján szinte biztosra vehető, hogy már az Árpád-kor végén, a 13. század második felében lakott település volt. Nevének eredete a magyar köböl kifejezésből származik, amely a kutak, források gödrének kibélelésére szolgáló, belül kivájt és mindkét végén nyitott fatönköt jelent. A 14. század elejéről származó források alapján a köblényi plébánia a környékbeli falvak között a nagyobb gazdasági erőt felmutató plébániák közé tartozott és olyan – mára kihalt – szomszédos falvak tartozhattak hozzá, mint Bolda, Pálfalva, Himesd és Hille. Középkori templomáról ugyan maradtak fenn újkori források, azonban magának az épületnek ma már a maradványai sem láthatók.
A török hódítások az 1540-es években érték el a falut, amelynek lakói sokáig a még magyar kézen lévő váraknak és a töröknek is adóztak egyszerre. Az 1500-as évek második felében keletkezett török adóösszeírások nyomán az adófizetők száma mellett az itt élő családfők neveit is följegyezték. A másfél évszázados török uralom alatt megfogyatkozott népesség sorsa az ún. felszabadító háborúk során teljesedett be: Köblény és környéke teljesen elnéptelenedett. A pusztává lett települést új birtokosai (főként a Petrovszky-család) katolikus németekkel népesítette újra az 1730-as évektől. A folyamatos fejlődést jelzi, hogy Köblényben már e század végén templomot építettek, amelyet 1799-ben szentelték föl Mindenszentek tiszteletére. Ezzel egyidejűleg önálló plébánia is létesült a faluban. Az 1848-49-es szabadságharc idején hét köblényi szolgált a sok dicsőséget megélt honvédseregben. Az 1914-ig tartó időszakot a lassú, de folyamatos gyarapodás jellemezte, amit az új iskola megépítése, járdák lerakása és a kiterjedt szőlőművelés is jelzett. Az első világháború 17 áldozatot követelt a falutól, akiknek az emlékére fenyőfákat ültettek a régi temetőben.
A két világháború közötti időszakban újra a fokozatos fejlődésé lett a főszerep. Ebben a két évtizedben az állatállomány száma megháromszorozódott, 17 új lakóház épült a faluban és a népesség is ekkor érte el a csúcspontját 556 fővel. A második világháború alatt Köblény területén nem folytak harcok, ugyanakkor angolszász gépek három bombát dobtak le a község határában 1944-ben. A háború során 49 falubeli vesztette életét. A település lakóinak a háborút követő lakosságcsere jelentette az újabb megpróbáltatást: a németek jelentős részét kitelepítették, helyükre a Felvidékről és több környékbeli faluból magyarok érkeztek. A bekötőút az 1970-es évek elején készült el, amely végleg bekapcsolta a falut az ország vérkeringésébe. A rendszerváltás utáni évtizedek során Köblényben minden közmű kiépült, rendszeres programok várják a falu lakóit és az idelátogatókat egyaránt.
Miért érdemes idelátogatni?
Köblény csendes, nyugodt környezete kiválóan alkalmas a pihenésre, kikapcsolódásra. A környező dombokról gyönyörű kilátás nyílik a falura, illetve a szomszédos völgyekre, településekre. A falu nevezetessége az 1799-ben épült katolikus templom, melynek festett mennyezete, oltárképe egyedi látványt nyújt. A központban álló Szent Flórián szobor felújítására és áthelyezésére várhatóan az idei évben kerül sor. A faluból kivezető földutakat száz évnél is idősebb fákból álló eperfasor kíséri. Elérhető közelségben van a bikali élménybirtok és kastélyszálló, valamint a vadregényes túraútvonalakat és nevezetességeket rejtő Mecsek. A csaknem két évtizede rendszeresen megrendezett falunap nemcsak a helyieket, hanem a távolabb élőket, a Köblényből elszármazottakat is ide vonzza.